Kényszermunka Borban

1943-ban a magyar kormány mintegy 6000 férfit, elsősorban zsidókat, valamint Jehova tanúit és szombatistákat küldött a német ellenőrzés alatt álló rézbányákba, a szerbiai Borba. A kezdetben elviselhető körülmények kibírhatatlanná váltak, amikor Marányi Ede alezredes kínozni kezdte a munkaszolgálatosokat, és kivégzésekre is sor került. Amikor 1944 szeptemberében a front összeomlott, a munkásokat két hullámban hajtották észak felé. Az első menet Németország felé vette az irányt, de Crvenkánál az SS közel 1000 embert mészárolt le közülük. A csoport más tagjait magyar őrök lőtték le, köztük a híres magyar költőt, Radnóti Miklóst, Abda közelében. A második hullámot jugoszláv partizánok mentették meg, akik kivégezték a brutális őröket, és a volt foglyokat soraikba integrálták.