Controversies
Az újratemetés célja szerint tisztelgés volt Magyarország egykori régensének, Horthy Miklósnak, teljesítve annak utolsó kívánságát, hogy a szovjet megszállás után szülőhelyén, Kenderesen helyezzék végső nyugalomra. Sokak számára ez a nacionalista érzelmek újjáéledését szimbolizálta, mások számára viszont a múlttal való megbékélésre irányuló erőfeszítésként jelent meg. Aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy az újratemetést Horthy megítélésének rehabilitálására és rezsimje antiszemita politikájának súlyosságának enyhítésére irányuló kísérletként értelmezhetik.
A lépést nemzetközi szinten és Magyarországon egyaránt elítélték, különösen a magyar zsidók. A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az újratemetés előtti éjszakán csendes megemlékezést szervezett, amelyen több százan vettek részt, köztük sok holokauszt-túlélő is.
.
„A történelmet nem lehet megváltoztatni, de a valóság elhallgatása, a tömeggyilkosok méltatása elfogadhatatlan.”
Kivonat a Magyarországi Zsidó Közösség nyilatkozatából az újratemetés 30. évfordulóján
források
Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920-1945
Ungváry Krisztián (2020). Budapest: Jaffa Kiadó
The Holocaust in Hungary. Seventy Years Later
Randolph L. Braham, Kovács András (eds.) (2016). Budapest: Central European University Press
A rendszerváltás nyomtatott sajtója és Horthy Miklós újratemetése (1989–1994)
Szőts, Zoltán Oszkár (2011). Múltunk – Politikatörténeti Folyóirat 56(2): 206-238