Az Eichmann-per politikai manipulálása a Kádár-korszak Magyarországán

Az 1961-es jeruzsálemi Eichmann-per fordulópontot jelentett a holokausztról hallgatni igyekvő Kádár-rezsim számára. A kommunista ideológia ugyanis igyekezett nem vallási alapon közelíteni a közelmúlt népirtásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1960. júliusi Központi Bizottsági ülésen Kádár János így értékelte a helyzetet: „Nem jó ezekből a nyomorult, fasiszta ügyekből kizárólag zsidókérdést csinálni. Ha ebben a dologban fellépünk, a döntő az legyen, hogy ez az Eichmann magyar állampolgárok ezreit gyilkolta meg. Ennek a vonalnak kell erősnek lennie, ne az a vonal legyen, hogy zsidókérdést csinálunk ebből az ügyből. Eichmann nem csak zsidókat gyilkolt meg, mások is voltak ott. Ez nem zsidókérdés, ez a fasizmus és antifasizmus kérdése”.