A diszkrimináció szakaszai
1938 és 1944 között Magyarország 21 zsidóellenes törvényt és több száz rendeletet fogadott el, amelyek lépésről lépésre szüntették meg a zsidók jogait. A jogszabályok a német nürnbergi törvényeket vették alapul, de a magyar nacionalizmusban gyökereztek.
Az 1938-as első zsidótörvény korlátozta a zsidók részvételét a szakmai és gazdasági életben. Az 1939-ben elfogadott második zsidó törvény faji meghatározásokat és szigorú foglalkoztatási kvótákat írt elő. Az 1941-es harmadik zsidó törvény betiltotta a vegyes házasságokat, az 1942-es negyedik pedig a földtulajdonlást, arra kényszerítve a zsidókat, hogy állami kártérítésért cserébe átruházzák ingatlanjaikat. Egyre szélesebb lett a zsidónak minősülők köre, és egyre kevesebben tudtak kibújni a diszkriminatív törvények hatálya alól. 1944. március 19-e után, amikor Németország megszállta Magyarországot, mindössze egy rendeletet fogadtak el, amely elrendelte a zsidó vagyon nyilvántartásba vételét és elkobzását, és ami néhány hét leforgása alatt gettósításhoz, deportáláshoz és népirtáshoz vezetett.
„Minket keresztény hitünk, hazafias meggyőződésünk, az ország európai hiteléhez és nemzeti függetlenségünkhöz való ragaszkodásunk késztet arra, hogy soha ne tágítsunk az állampolgári jogegyenlőség elvétől, melyet történelmünk legszebb korszakában, az európai magyarság legnagyobb elméi vívtak ki.”
Pesti Napló 1938. május 5. – magyar közéleti személyek deklarációja
források
Jogok nélkül. A zsidó lét Magyarországon 1920-1944
K. Farkas Claudia (2020). Budapest: Napvilág Kiadó
Zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet
Gyurgyák János (2001). Budapest: Osiris
A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege. Diszkrimináció és társadalompolitika Magyarországon, 1919–1944
Ungváry Krisztián (2016). Budapest: Jelenkor
A gyűlölet vetése. A zsidótörvények és a magyar közvélemény
Pelle János (2001). Budapest: Európa Könyvkiadó