Gettók és csillagos házak
A gettósítás Magyarországon a német megszállás után, 1944 márciusában gyorsan megkezdődött. Kárpátalján a folyamat április 16-án hajnalban indult, ahol tizenhat gettót és gyűjtőtábort hoztak létre, majd további tizenegyet Észak-Erdélyben. Pár héten belül közel 290 ezer zsidót zsúfoltak be ebbe két zónába . Június elejére a gettósítás szinte egész Magyarországra kiterjedt, Budapest kivételével. A fővárosban a zsidókat közel 2000, Dávid-csillaggal jelölt „csillagos házba” kényszerítették. Ezek az épületek hamar túlzsúfolttá váltak, alapvető higiéniai körülmények nem voltak biztosítottak, hamar élelemhiány is fellépett.
A gettósítás elsődleges célja a zsidó közösségek elszigetelése és összegyűjtése volt, előkészítve deportálásukat a náci haláltáborokba. A vidéki zsidók esetében ez szinte teljes egészében meg is történt. Később, a nyilas hatalomátvétel után, a budapesti zsidókat is gettókba kényszerítették.
„A hitközség székházában személyi motozást hajtottak végre, és mindent, ami értékes volt, elvettek tőlünk. Többek között a porcelánfejű babámat is elvették, pedig az egyik rendőr, miután megvizsgálta, mondta, hogy nincs benne semmi. Erre a magyar rendőrparancsnok megjegyezte, hogy »nem lesz neki már arra szüksége«. Borzasztóan el voltam keseredve emiatt.”
Egy magyar túlélő visszaemlékezése
Jeszenszki Kornélia (2023) A holokauszt a magyar nők emlékezetében – visszaemlékezések a gettósítás és deportálás időszakára. Erudittio-Educatio, 18(4): 36-50, 42. o.
források
A magyar holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményei
Kovács Éva Judit, Szász Anna Lujza, Lénárt András (2012). Buksz-Budapesti Könyvszemle, 23 (4): 336-351.
A holokauszt a magyar nők emlékezetében – visszaemlékezések a gettósítás és deportálás időszakára
Jeszenszki Kornélia (2023). Eruditio-Educatio, 18(4): 36-50
Falak mögött – Zsidó gettók a második világháború alatt. Holokauszt Emlékközpont
Pécsi Tibor (2009)