Szállítások Magyarországról Auschwitz-Birkenauba
1944. április 29-én és 30-án az első két transzportot, 3800 magyar zsidót indítottak útnak az SS által működtetett, a magyar rendőrség által igazgatott kistarcsai átmeneti táborból, illetve a vajdasági Topolya városából. Július közepére a deportáltak száma elérte a 440 000 főt, akik többségét gázkamrákban gyilkolták meg.
1944 júniusában a magyar hatóságok elrendelték, hogy a budapesti zsidókat több mint 2000 kijelölt „sárga csillagos házba” – Dávid-csillaggal jelölt épületekbe – költöztessék. A külvárosokból körülbelül 25 ezer zsidót gyűjtöttek össze és deportáltak Auschwitz-Birkenauba.
1944 júliusában a magyar hatóságok felfüggesztették a deportálásokat, ideiglenesen megkímélve a fővárosi zsidókat. Az üldöztetések folytatódtak, miután a nyilasok 1944. október 15-én átvették a hatalmat. Több tízezer zsidó vesztette életét a budapesti gettóban, a munkatáborokban, a Németországba vezető halálmeneteken, valamint a Duna partján történt tömeges kivégzések során.
„Egymás mellett ültünk a csomagjainkon, nem tudtunk felállni, alig kaptunk enni. Naponta egyszer kinyitották a vagon ajtaját, hogy levegőhöz jussunk. Minden szükségletünket ott kellett elvégezni vödrökben. Otthonról csak annyit vihettünk magunkkal, amennyit egy hátizsákban el tudtunk vinni. A hátizsákban lehetett egy váltás ruha és talán egy pár cipő.”
Egy magyar túlélő visszaemlékezése
Jeszenszki Kornélia (2023). A holokauszt a magyar nők emlékezetében – visszaemlékezések a gettósítás és deportálás időszakára. Erudittio-Educatio, 18(4): 36-50, 43. o.
források
A magyar holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményei
Kovács Éva Judit, Szász Anna Lujza, Lénárt András (2012). Buksz-Budapesti Könyvszemle, 23 (4): 336-351
A holokauszt a magyar nők emlékezetében – visszaemlékezések a gettósítás és deportálás időszakára
Jeszenszki Kornélia (2023). Eruditio-Educatio, 18(4): 36-50
Holokauszt
Karsai László (2001). Budapest: Pannonica