Pogrom Kunmadarasban

Társadalmi feszültségek, antiszemitizmus és erőszak a háború utáni Magyarországon

Nem voltak ritkák a második világháborút követő antiszemita incidensek, a kunmadarasi pogrom azért különösen jelentős, mert három halálos áldozatot is követelt.

Az 1946. májusi 21-ei kunmadarasi pogromhoz a háború utáni társadalmi feszültségek, a gazdasági nehézségek és a visszatérő, kárpótlást követelő zsidó túlélők iránti (a propaganda által is fűtött) ellenszenv együttese vezetett. Újjáéledt ugyanis a középkorig visszavezethető vérvád, miszerint a zsidók keresztény gyermekek vérét használták fel zsinagógájuk újbóli felszenteléséhez, vagy hogy gyermekek testrészeit főzték bele ételekbe.

A tömeg 1946. május 21-én a piaci árusokat támadta, botokkal és szerszámokkal válogatás nélkül verték őket. A három halálos áldozat mellett tizennégy ember súlyosan megsérült.

A megerősített rendőri jelenlét ellenére a hatóságoknak nem sikerült időben megfékezniük az erőszakot. Csak a megyei rendőrség és a szovjet parancsra érkező csapatok érkezése vetett véget a pogromnak.

A  Népi Bíróság 120 embert vett őrizetbe, közülük 59 ellen emeltek vádat. Kilencet elítéltek, hármat halálra ítéltek, de ezeket az ítéleteket börtönbüntetésre változtatták.

Egyes kutatók a pogromot a fasizmus maradványhatásának tekintik, mások a kommunista párt által felhasznált antiszemitizmus megnyilvánulásának, míg megint mások a háború utáni általános feszültség következményének. Az incidenst több műalkotásban is feldolgozták, közülük az egyik legismertebb Závada Pál 2016-os regénye, az Egy piaci nap.