A kényszermunkától a deportálási csomópontig
Sereď-et a szlovák állam a Zsidó Kódex bevezetése utáni zsidóellenes rendszer részeként hozta létre, kezdetben zsidó férfiakat tartva ott kényszermunkára, zord állami körülmények között. Funkciója kibővült, amikor 1942-ben, majd 1944 után ismét a deportálások kulcsfontosságú gyűjtő- és tranzithelyévé vált, miközben a szlovák bürokraták szorosan együttműködtek a német SS-egységekkel a regisztráció, fogva tartás és Auschwitzba vagy más táborokba történő szállítás megszervezésében. A tábor megmutatja, hogyan haladt lépésről lépésre a szlovákiai üldöztetés – a kirekesztéstől a kizsákmányoláson át a deportálásig és halálig –, és azt is, hogy a holokausztot ezen a helyen a szlovák állami struktúrák tették lehetővé és hajtották végre, nem pusztán külső német nyomás kényszerítette ki.
„Csak a sereď-i táboron körülbelül 16000 ember ment át, akiknek többsége a holokauszt során meghalt.“
Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeuma, Sereď-i Holokauszt Múzeum