Módszertan

Fenyegetés bejelentése

E fenyegetésbejelentési útmutató és bejelentő űrlap arra szolgál, hogy strukturált és megbízható információt gyűjtsünk antiszemita és cigányellenes incidensekről, elősegítve, hogy átfogóbb képet kapjunk ezen fenyegetések jellegéről, mértékéről és hatásáról. Célunk, hogy dokumentáljuk a konkrét incidenseket – a rongálástól a fizikai támadásokig –, valamint az ezek elkövetéséért felelős, beazonosítható személyeket, csoportokat vagy intézményeket. Emellett, ahol lehetséges, igyekszünk rögzíteni azokat a hamis narratívákat vagy dezinformációkat, amelyek kiválthatták, igazolhatták vagy felerősíthették ezeket az incidenseket, hogy jobban megértsük, hogyan terjed és marad fenn a gyűlölet és az előítélet a helyi és nemzeti kontextusokban. Röviden, a következő információkat gyűjtjük:

• Antiszemita és cigányellenes incidenseket
• Felelős szereplőket vagy csoportokat (ha beazonosíthatóak)
• Kapcsolódó hamis narratívákat és dezinformációkat (ha beazonosíthatók)

Ellenőrizhetőség

Ideális esetben minden incidensről két vagy több, egymástól független forrásból lenne szükség információra annak igazolására, hogy az incidens valóban megtörtént. Azonban nem minden esemény jut a média tudomására, és a rendőrség sem feltétlen akar vagy tud igazolni egy incidenst, különösen folyamatban levő nyomozás esetén. Ezért kérjük, először határozza meg, hogy az incidens ellenőrzött (két vagy több forrás esetén), részben ellenőrzött (egy forrás esetén), vagy nem ellenőrzött (ha nincs forrás).

Módszertan

Az alábbi három feltétel és magyarázataik segítenek eldönteni, hogy bejelentendő-e az incidens:

• (A) Az incidens hátterében a megadott definíció szerinti antiszemitizmus vagy cigányellenesség áll
• (B) Az incidens erőszakot vagy vagyoni károkozást foglal magában
• (C) Az inciens helyszíne földrajzilag meghatározható

^A Definíciók

Antiszemitizmus (IHRA): Az antiszemitizmus a zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus verbális és fizikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási létesítményekre irányulnak.

Cigányellenesség (IHRA): A cigányellenesség/romák elleni diszkrimináció a marginalizálás, kirekesztés, fizikai erőszak, a roma kultúrák és életmódok leértékelése, valamint a gyűlöletbeszéd olyan egyéni megnyilvánulásokban és cselekedetekben, illetve intézményi politikákban és gyakorlatokban történő kifejeződése, amelynek célpontjai a romák, illetve más, a náci időszakban és ma is „cigánynak” tekintett, akként megbélyegzett vagy üldözött személyek és csoportok. Ez oda vezet, hogy a romákat állítólagos idegen csoportként kezelik, és egy sor pejoratív sztereotípiával és torzított képpel társítják őket, ami a rasszizmus egy sajátos formáját jelenti.

^B Erőszak vagy vagyoni károkozás

Erőszakos incidensek a fizikai agresszió olyan megkísérelt vagy tényleges cselekményei, amelyek zsidóként vagy romaként észlelt egyének vagy csoportok, illetve hozzájuk kapcsolódó intézmények, javak, szimbólumok vagy rendezvények ellen irányulnak, és részben vagy egészben antiszemita vagy cigányellenes előítéletek által motiváltak. Ide tartozik többek között a fizikai támadás, gyújtogatás, robbantás, lövöldözés, ellenséges rongálás, illetve minden más cselekmény, amely fizikai sérülést, félelmet, vagy megfélemlítést okoz vagy okozni szándékozik.

^C Földrajzi meghatározhatóság

Földrajzilag meghatározható az a jelentett antiszemita vagy cigányellenes incidens, amely megfelel az (A) és (B) kritériumoknak, valamint megbízhatóan köthető egy konkrét fizikai helyszínhez (pl. iskolához, zsinagógához, településrészhez, közterülethez, környékhez). Ez a meghatározás lehetővé teszi, hogy az incidensek széles körét dokumentálhassuk, amennyiben azok köthetőek egy valós földrajzi helyszínhez.

Földrajzileg nem meghatározhatók azok az incidensek, amelyeknek nincs egyértelműen beazonosítható fizikai helyszíne, vagy nem köthetőek megbízhatóan egy konkrét helyhez. Kiemelten ilyenek az alábbiak:

• Csak online incidensek, például a közösségi médiában, üzenetküldő platformokon vagy weboldalakon megjelenő gyűlöletbeszéd vagy fenyegetés, amelyekhez nem kapcsolódik fizikai helyszín.
• Kétértelmű vagy névtelen bejelentések a helyszínre vonatkozó információk nélkül (pl. hátrányos megkülönböztetésről szóló általános beszámolók konkrét idő- és helymegjelölés nélkül).
• Általános társadalmi attitűdök vagy trendek, kutatási eredmények, ideológiai tartalmak, amelyek nem köthetőek konkrét eseményhez vagy helyszínhez.
• Másodlagos jelentések (pl. hallomásból származó információk vagy médiaösszefoglalók), amelyek antiszemita vagy cigányellenes incidensekről szólnak, anélkül, hogy meghatároznák, hol történtek.

Opcionális kiegészítő információk

^D Az incidensekért felelős szereplők vagy csoportok

Bizonyos esetekben beazonosíthatóak konkrét szereplők vagy csoportok, akik felelősek az incidens elkövetéséért, vagy utólag dicsőítették vagy bagatellizálták azt (például címke vagy közösségimédia-poszt alapján). Ilyen esetben kérjük, adjon egy rövid leírást ezekről a szereplőkről, az alábbi irányelvek szerint:

• Csak azokat a szereplőket vagy csoportokat nevezze meg, amelyeknél egyértelmű, hiteles és megerősített bizonyítékok támasztják alá az érintettséget.
• Különítse el világosan, hogy az érintettek egyének, spontán szerveződött csoportok, szervezett hálózatok vagy intézményi szereplők.
• Egyének esetén jelezze, hogy az illető egy szervezett kampány részeként, gyűlöletcsoport tagjaként, vagy önállóan cselekedett.
• Pontosan és tárgyilagosan fogalmazzon (pl.: „egy szélsőjobboldali ifjúsági szervezet tagja”, „a helyi hatóság képviselője”), kerülje az általános kifejezéseket (pl: „szélsőjobb”, „helyi önkormányzat”).
• Használjon korlátozó, árnyaló kifejezéseket (pl. „állítólag”, „a jelentések szerint”, „szemtanúk elmondása alapján”), ha a hatóságok vagy megbízható források nem erősítették meg az információt.
• Tartsa szem előtt a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, az ártatlanság vélelmét és a rágalmazás lehetőségét – a bejelentett információk ne sértsék meg senki jó hírnevét.

^E Hamis narratívák és dezinformáció

Az antiszemita és cigányellenes incidensek rögzítésekor érdemes azonosítani és pontosan rögzíteni azokat a hamis narratívákat, összeesküvés-elméleteket vagy dezinformációkat, amelyek szerepet játszottak a felbujtásban, az igazolásban vagy a szélesebb körű terjesztésben. Ha lehetséges, kérjük, adjon egy rövid leírást ezekről a narratívákról, figyelembe véve a következő pontokat:

• Ne csak a felszínen található téves információt írja le, hanem a mögötte álló, annak alapját képező hamis narratívát is. Ne csak annyit írjon például, hogy „állításuk szerint a romák bűnözők”, hanem írja le a tágabb narratívát: „az incidens mögött az a régóta fennálló hamis narratíva áll, amely a romákhoz öröklött bűnözői hajlamot társít”.
• Ne ismételje, idézze a sértő kifejezéseket vagy a dezinformációt anélkül, hogy egyértelműen jelölné, hogy azok hamisak.
• Használjon olyan kifejezéseket, mint „összeesküvés-elmélet”, „alaptalan pletyka” vagy „cáfolt állítás” a dezinformáció egyértelmű és következetes megjelölésére.
• Ahol lehetséges, röviden magyarázza el a narratíva eredetét, fennmaradását vagy célját. Például: „Ez az antiszemita toposz a középkori rituális gyilkosságokra vonatkozó vádakból ered, és válságok idején továbbra is kering az interneten.”
• Mutassa be, hogyan járult hozzá a hamis narratíva a gyűlöletkeltéshez, az előítéletek normalizálásához, a célpontok kiválasztásához vagy az erőszakhoz. Például: „Az a hamis állítás, hogy a romák szándékosan terjesztik a betegséget, önbíráskodó támadáshoz vezetett egy család ellen a településen.”