Csehország zsidó kisebbsége viszonylag kis létszámú; pontos lélekszámáról – attól függően, hogy vallási vagy etnikai alapon közelítjük meg – jelenleg is zajlik a tudományos diskurzus. A kisebbséget az európai normákkal összhangban számos jog illeti meg. Bár régiós összevetésben a mai Csehországban az antiszemitizmus kevésbé elterjedt, nem tűnt el teljesen, és továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Csehországban is van hagyománya az antiszemitizmus különböző formáinak, ezeket erősíti fel a globálisan terjedő, modernkori zsidóellenesség. A pánszláv antiszemitizmus történelmi irányzatai, a neonáci csoportok, valamint a kommunizmus anticionista öröksége mellett az elmúlt évtizedekben megjelent az iszlamista antiszemitizmus és az úgynevezett „új baloldal” anticionizmusa is. Ez utóbbi mögött hol rejtett, hol nyílt antiszemita attitűdök húzódnak meg. A közösségimédia-platformok térnyerése jelentősen hozzájárult az antiszemita megnyilvánulások megszaporodásához. Ez a folyamat a Covid-járvány idején felgyorsult, és különféle antiszemita összeesküvés-elméletekkel – például a vélt oltásbizniszből származó profittal – kapcsolódott össze. 2023 októbere óta a közel-keleti konfliktusok határozzák meg az antiszemita narratívák jelentős részét. Az Izraellel szembeni gyűlölet a Csehországban is antiszemita támadásokhoz vezetett.
Az antiszemita közbeszéd elsősorban gyűlöletkeltő kijelentések és összeesküvés-elméletek terjesztésében ölt testet. Az online térből ugyanakkor erőszakos fenyegetések és cselekmények is kiindulnak. A fizikai térben is gyakoriak a verbális incidensek, az antiszemita graffitik, matricák, valamint a zsidó tulajdonban álló javak megrongálása. Súlyos, személyek vagy vagyontárgyak ellen irányuló támadásokat is megkíséreltek. Az antiszemita szcéna egyfajta nemzetközi hálózatként működik, így a világ legkülönbözőbb pontjain szítják a gyűlöletet, ami gyakran atrocitásokhoz vezet. Csehország sem tudja kivonni magát ez alól.
Terezín a holokauszt emlékezetének egyik legemblematikusabb közép-európai helyszíne. Az egykori erődvárost a második világháború idején gettóvá és tranzittáborrá alakították, ahol a régió különböző részeiről származó zsidókat tartottak fogva, majd deportálták őket. A videó az emlékezés, az oktatás és a történelmi igazságtétel fontosságát mutatja be. Terezín helyszínein, levéltári anyagokon és oktatási célú tárlatvezetéseken keresztül szemlélteti, hogyan függ össze a korabeli és a mai antiszemitizmus: napjaink antiszemitizmusa jellemzően tagadja vagy relativizálja a holokausztot.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR ÉS HÁBORÚ UTÁNI VITÁK
A csehországi zsidók története több mint ezer évre nyúlik vissza, és szervesen hozzájárult a régió kultúrájának, karakterének kialakulásához. Prága Európa egyik legjelentősebb zsidó központja. A zsidó lakosság azonban különböző korszakokban kisebb-nagyobb mértékű kirekesztéssel, diszkriminációval és az erőszak időnkénti brutális fellángolásával szembesült. A 19. század végétől a hagyományos, elsősorban vallási indíttatású antiszemitizmus helyét olyan új formák vették át, amelyek a cseh és a német nacionalizmus felemelkedéséhez kapcsolódtak. Bár e két nacionalizmus egymással is szemben állt, a zsidókban közös ellenségre leltek. Az első Csehszlovák Köztársaság idején, 1918 és 1938 között a zsidó és cionista csoportok bár viszonylag népszerűek voltak, az antiszemita retorikára szintén jól rezonáltak bizonyos társadalmi csoportok.
Az antiszemita mozgalmak az úgynevezett Második Köztársaság idején, 1938–1939 fordulóján kezdtek erősödni, és a megszállt határvidékeken is megjelentek – például az 1938. novemberi kristályéjszaka során a Szudéta-vidéken. Tragikus eszkaláció következett a cseh területek 1939-es német megszállása után. A Cseh–Morva Protektorátusban és a megszállt határvidékeken a zsidókat szisztematikusan megfosztották jogaiktól és vagyonuktól, deportálták, majd meggyilkolták őket. Ebben fontos szerepet játszott Terezín, német nevén Theresienstadt. Az ottani erődben gettót hoztak létre, amelyen keresztül zsidókat deportáltak a megsemmisítő táborokba; sokan azonban már Terezínben életüket vesztették. A nácik propagandacélból megrendezett képet mutattak a zsidók állítólag boldog gettóbeli életéről. A háború alatt a cseh területekről származó mintegy 80 ezer zsidót gyilkoltak meg – léteznek ettől eltérő becslések is –, és további ezrek emigráltak a háború előtt vagy alatt. A háború után jelentős kivándorlási hullám indult Izraelbe. Mindez alapvetően alakította át a zsidó jelenlétet: a kisebbség demográfiailag és kulturálisan is jóval kevésbé láthatóvá vált, mint korábban.
1945 után a zsidók – köztük a koncentrációs táborokból hazatérők – továbbra is különféle előítéletekkel és elkobzott vagyonuk visszaszolgáltatásával szembeni ellenállással találkoztak. Ugyanakkor ebben az időszakban nem történtek olyan zsidóellenes pogromok, mint Közép- és Kelet-Európa néhány más országában. Csehszlovákia Izrael létrejöttekor és az azt követő időszakban nyújtott átmeneti támogatása nem hozott tartós javulást. A kommunisták 1948-as hatalomátvétele után anticionista retorikával terjesztették az antiszemitizmust. Ez a minta az 1967 utáni kampányokban is megismétlődött, amikor Csehszlovákia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. A holokauszt emlékezete szelektíven hangsúlyozta a kommunista antifasizmus szerepét, miközben háttérbe szorította a zsidók üldözésének és megsemmisítésének tágabb összefüggéseit. Az államszocialista rendszer ugyanakkor fellépett a nyílt antiszemita megnyilvánulások – például fiatal neonáci csoportok akciói – ellen, miközben az ilyen fiatalok körében terjedő nézetekért igyekezett a Nyugatot felelőssé tenni.
EMLÉKEZET, FELELŐSSÉG ÉS DEMOKRATIKUS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG
A kommunizmus 1989-es bukása után új lehetőségek nyíltak a zsidó kisebbség újjászerveződésére és fejlődésére, valamint a zsidó történelmi emlékezet és kultúra ápolására. A politikai vezetés jelentős része támogatta, és ma is támogatja az Izraellel fenntartott jó viszonyt, valamint tiszteletben tartják a csehországi zsidó kisebbség jogait. A zsidó szervezetek korábbi vagyonát is visszaszolgáltatták. A cseh társadalomban, különösen , a fiatalok körében egyre jellemzőbbé váltak a filoszemita megnyilvánulások.
A szabadabb közeg ugyanakkor az antiszemitizmus újbóli megerősödése előtt is teret nyitott. Az 1990-es években ez neonáci csoportok antiszemita és összeesküvés-elméleteket terjesztő kiadványaiban öltött testet, később viszont már kifinomultabb formákat öltött. Csehországban ma már a globális iszlamista antiszemitizmus és az „új baloldalhoz” köthető antiszemitizmus is jelen van.
A kis létszámú zsidó kisebbség aktívan tesz jogainak és emberi méltóságának megvédéséért. Ennek része a történelmi emlékezet ápolása, így a holokauszt áldozatai és túlélői iránti tisztelet is. Ez képezi az alapját a cseh kormány 2025–2030-ra szóló antiszemitizmus elleni stratégiájának is. Az antiszemitizmus elleni hatékony küzdelem nélkül ma már nincs erős demokrácia.

