Az úgynevezett „cigánybűnözés” adatait már 1974 előtt is gyűjtötték a megyékben dolgozó szakemberek, akiket akkoriban „cigánybűnözési felelősöknek” neveztek – Budapestre ez nem vonatkozott. A „cigány bűnelkövető” kategóriát hivatalosan 1974-ben vezették be a statisztikákba és egészen 1989-ig fennmaradt, ezzel intézményesítve az etnikai profilozást..
A bűnelkövetők etnikai alapon történő címkézése
A teljes szocialista korszakot jellemezte az úgynevezett „cigány bűnelkövetők” nyilvántartása, ami erősítette azokat a sztereotípiákat, hogy a romákban állítólagos veleszületett hajlam van a bűnözésre, miközben figyelmen kívül hagyta a rendszerszíntű hátrányokat, amelyekkel szembesültek.
A „cigánybűnözésről” szóló viták már az 1960‑as években felmerültek, többek közt a tudományos életben is. A Belügyi Szemle, a Belügyminisztérium folyóirata, gyakran tükrözte és erősítette ezeket az előítéleteket. A 1980-as évekre azonban egyes kutatók már megkérdőjelezték a kategória érvényességét, hangsúlyozva, hogy nincs olyan bűncselekmény vagy elkövetési módszer, amely a romákra jellemző lenne, és a bűnözés mértékében sem mutatkozik statisztikai különbség a nem roma lakossághoz képest.
„A hétköznapi emberek gondolkodásában és tudatában, sőt a bűnügyi szakirodalomban is találhatunk teljesen téves elképzeléseket, sőt nem ritkán előítéletes kijelentéseket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Sokan teljesen tévesen azt gondolják, hogy a roma etnikai csoporthoz tartozás automatikusan összekapcsolódik valamilyen örökletes bűnözői hajlammal. Szinte megdöbbentő, hogy sokan nem tudják: nincs örökletes bűnözői hajlam.”
Tauber István
kriminológus (1986)
források
A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008
Dupcsik, Cs. (2009). Budapest: Osiris Kiadó. 134-237
Pont annyira bűnözők a cigányok, mint amennyire arzénes gyilkosok a dél-alföldi asszonyok
Szontagh Veronika (2023). 24.hu
Roma is? Szegény is? Bűnös is? In. Borbíró Andrea et al. (szerk.) A büntető hatalom korlátainak megtartása: a büntetés mint végső eszköz. Tanulmányok Gönczöl Katalin tiszteletére.
Kerezsi Klára, Gosztonyi Márton (2014). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 235-273
A hátrányos helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra
Tauber István (1986). Budapest: Tankönyvkiadó