Szegregáció és tiltakozás: küzdelem az egyenlő oktatásért
A jászladányi szegregációs iskolai ügyben több jogi eljárás is indult. A helyi roma közösség határozottan tiltakozott az alapítványi iskola működése ellen, többek között éhségsztrájkkal is. A tiltakozások ellenére az önkormányzati kezdeményezés éveken át fenntartotta a szegregált oktatást, egészen 2011-ig, amikor a bíróság kötelezte az önkormányzatot a fizikai elkülönítés megszüntetésére és további lépések megtételére a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az önkormányzat jogellenesen különítette el a gyerekeket etnikai hovatartozásuk és társadalmi helyzetük alapján, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód követelményét.
Az ügy a társadalmi feszültségek és a roma gyerekek hátrányos helyzetének jelképévé vált Magyarországon. Egyúttal ráirányította a figyelmet a roma közösségeket érő diszkriminációra és társadalmi kirekesztésre, különösen az oktatás területén, és világossá tette, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése politikai és intézményi fellépést is igényel.
„Nem fogjuk engedni, hogy nyíltan szegregált állapotban maradjanak az osztályok.”
Kállai László
a cigány önkormányzat akkori vezetője