Beilleszkedett, beilleszkedésben lévő, illetve be nem illeszkedett
„Egyértelmű, hogy a cigányok nem tekinthetők nemzetiségnek” – jelentette ki Kádár János pártvezető az MSZMP ülésén. Az 1961-es párthatározat a romákat vélt beilleszkedettségük alapján három kategóriába sorolta: beilleszkedettek, beilleszkedésben lévő és be nem illeszkedettek. Röviddel ezután megszüntették a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét, mivel annak léte a romák etnikai csoportként való elismerését feltételezte, miközben a párt dokumentuma szerint a cigányság „bizonyos néprajzi sajátossága ellenére sem alkot nemzetiségi csoportot”. A rendszer állami irányítású, erőszakos asszimilációs stratégiát követett, amelynek központi területei a foglalkoztatás, a lakhatás és az oktatás voltak, a roma kulturális autonómiát azonban nem ismerte el. A határozat a megyei és kerületi pártbizottságokat a roma telepek felszámolására és az ott élőket a nem roma lakosság közé telepítésére szólította fel az asszimiláció felgyorsítása érdekében.
„A cigányság számára több évtizeden keresztül megbélyegzô hatása volt annak, hogy a párthatározat nem tartalmazott egyetlen, a cigányokkal kapcsolatos pozitív meghatározást sem. Megfellebbezhetetlenül leszögezte, hogy a cigányság nem nemzetiség, de hogy tulajdonképpen mi, azt nem.”
Erna Sághy, researcher
források
A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008
Dupcsik, Cs. (2009). Budapest: Osiris Kiadó. 134-237