A mészárlás áldozatai
Székesfehérvár és Várpalota környékén két nagyobb roma közösség élt: a magyar muzsikus cigányok és az oláh cigányok. A Grábler-tavi mészárlás áldozatainak többsége a székesfehérvári cigánytelepről származott. Őket 1944 októberében internálták, majd kényszermunkára vezényelték. A szovjet front közeledtével, 1945. február 14-én több mint száz romát végeztek ki, többségük gyermek, várandós nő és idős ember volt. Egyes áldozatokkal saját sírjukat ásatták meg, másokkal lékeket vágattak a befagyott tó jegébe, majd ott lőtték le őket. A holttesteket szétszórva hagyták, illetve a jeges vízbe süllyesztették. A túlélői visszaemlékezések és a bírósági iratok alapján az áldozatok számát 118 főre teszik.
Bár a Grábler-tavi mészárlás a magyarországi roma holokauszt egyik legnagyobb tömeggyilkossága volt, az áldozatok emlékére csak hetven évvel később állítottak emlékművet.
„Az embereket reggel hajtották oda gödröt ásni. Őket már nem engedték fel a mélyből, sortüzet kaptak. Mikor mi odamentünk, a férfiak már mind halva voltak. És akkor minket lőttek, az asszonyokat meg a gyerekeket.”
Az egyik túlélő vallomása
Harmat József: Roma holokauszt a Gábler-tónál. Várpalota-Veszprém: MNL Veszprém megyei Levéltára. 268. o.
források
Mi történt a Gábler-tónál? Konferencia az Ombudsmani Hivatalban.
Pharrajimos – Romák sorsa a nácizmus idején
Bársony János – Daróczi Ágnes (szerk.). Budapest: L’Harmattan Kiadó
A mai napig tömegsírt rejthet a horgásztó, ahol 118 cigányt végeztek ki a nyilasok
Tóth-Szenesi Péter. 444.hu