Az első bécsi döntés és felvidék déli részének visszacsatolása

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés nyomán Magyarország visszakapta a Felvidék déli, többségében magyarok lakta területeit. A területi revízió a korszak magyar külpolitikájának központi célja volt, amely a trianoni békeszerződéssel elveszített területek visszaszerzésére irányult. A határváltozásoknak azonban súlyos társadalmi következményei is voltak: a politikai fordulat jelentősen rontotta a már eleve kiszolgáltatott csoportok helyzetét. A visszacsatolt területeken jelentős, magyarul beszélő roma közösség élt, mintegy 30-40 ezer ember, akiknek többsége idénymunkásként vagy zenészként dolgozott. A Horthy-rendszer fennhatósága alatt ezek a közösségek egyre súlyosabb etnikai megkülönböztetéssel, rendészeti ellenőrzéssel és kényszermunkával szembesültek. Később, a náci politikához igazodva, megkezdődött deportálásuk is a koncentrációs táborokba.