TUDJON MEG TÖBBET AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS A CIGÁNYELLENESSÉG GYÖKEREIRŐL KÖZÉP-EURÓPÁBAN.
Az interaktív idővonal négy történelmi korszakra tagolódik, és lehetővé teszi, hogy görgetéssel vagy egy adott korszakra ugrással haladjuk az időben, ország szerint szűrjük az eseményeket, valamint az egyes események fölé húzva a kurzort, rövid leírásokat tekintsünk meg;bizonyos bejegyzések pedig részletesebb történelmi kontextust is kínálnak.
ISMERJE MEG A MÚLTAT
2004 – 2024
Az Európai Unió
A 2004 és2024 között az antiszemitizmus és a cigányellenesség Közép-Európában az uniós-csatlakozás ellenére is fennmaradt és alkalmazkodott a körülményekhez: a nyílt erőszaktól egyre inkább a politikai diskurzus, az intézményes diszkrimináció és a digitálisanterjedő gyűlölet irányába tolódott el. Miközben a jogi keretek és az integrációs stratégiák bővültek, a gyenge végrehajtás lehetővé, hogy a szélsőjobboldali szereplők, a populista narratívák és az online hálózatok normalizálják az összeesküvés-elméleteket, a történelmi revizionizmust és a kollektív bűnbakképzést. A zsidó és roma közösségek továbbra is szimbolikus támadásokkal szembesültek az emlékhelyeken, szegregációval a lakhatás és az oktatás terén, rendőri visszaélésekkel, valamint válságok idején – mint például a migráció, a COVID-19 járvány, geopolitikai konfliktusok – felerősödő bűnbakképzéssel. Mindez rámutatott az egyenlőség mellettiformális elköteleződés és a megélt tapasztalatok közötti tartós szakadékra.
2024
Magyarország nemzeti antiszemitizmus elleni stratégiájának elfogadása
2023
Félelemkeltés Polgárban (Hajdú-Bihar megye)
Cigányellenes tüntetés a Venyige utcai börtönnél
2022
2021
Antiszemita támadás egy budapesti zsinagóga avatóünnepségén
2020
SS-szimbólum egy leányfalui házibuliban
A budapesti roma holokauszt-emlékmű megrongálása
Cigányellenes tüntetés a Deák téren, Budapest
Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan megkérdőjelezte azt a bírósági ítéletet, amely állami kártérítést ítélt meg szegregált roma tanulóknak
2019
Antiszemita incidens egy szociális intézményben
Antiszemita és Izrael-ellenes plakátok Budapesten
Rendőri bántalmazás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Rendőrségi utasítás a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről
Utasítás a gyűlölet-bűncselekmények rendőrségi kezeléséről
2018
A Mi Hazánk Mozgalom alapítása
A Mi Hazánk Mozgalom megalakulása
Támadás egy rabbi ellen az Árkád bevásárlóközpontban
2017
2014
Maszkot viselő csoport támadása roma közmunkásokra Heves megyében
A német megszállás áldozatainak emlékműve és az Eleven Emlékmű kezdeményezés
2013
A Sorsok Háza projekt kudarca
Prime Minister Orbán declares a policy of zero tolerance against antisemitismellen
2012
A Jobbik képviselője zsidók listájának összeállítását kéri a parlamentben
Antiszemita támadás egy újságíró ellen
Szélsőjobboldali cigányellenes tüntetés Devecserben
2011
Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia
Antiszemita támadás egy budapesti kocsmában
Az új Alaptörvény elfogadása
Az Alaptörvény elfogadása
Félkatonai szervezetek járőrözése Gyöngyöspatán
2008
Molotov-koktélos támadás a Broadway jegyirodáján
A 2008–2009-es romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat
Az „érpataki modell”
2007
A Magyar Gárda mozgalom megalakulása
A Magyar Gárda megalakulása
A Jobbik elindítja a Bethlen Gábor-programot
2006
1991 – 2004
A demokratizálódás időszaka
Az államszocializmus összeomlása demokratikus szabadságjogokat hozott, ugyanakkor lehetővé tette az antiszemitizmus és a cigányellenesség újbóli megerősödését Közép-Európa-szerte. A gazdaság és a nemzeti identitások újjáépítésével teret nyertek a szélsőjobboldali szubkultúrák, a nacionalista retorika és a történelmi revizionizmus, ami utcai erőszakhoz, szimbolikus támadásokhoz és ellenséges közbeszédhez vezetett. A zsidó közösségek vandalizmussal és holokauszttagadással szembesültek, míg a roma közösségeket a gazdasági felfordulás közepette súlyos erőszak, szegregáció és rendőri visszaélések érték. Bár a kisebbségvédelmi keretek bővültek, a következetlen érvényesítésük lehetővé tette a rasszizált kirekesztés fennmaradását, rámutatva az új demokráciák törékenységérea sérülékeny csoportok védelmével kapcsolatban.
2004
Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont megnyitása
Keresztényellenes felháborodás és zászlóégetés a Tilos Rádiónál
2003
A szélsőjobboldali Jobbik megalakulása
A Jobbik megalakulása
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény elfogadása
2002
Cigányellenes tüntetések a Pakson kilakoltatott romák beköltöztetése ellen
Iskolai szegregáció Jászladányban
2001
1997
A zámolyi romák kilakoltatása
Kilakoltatási kísérlet a székesfehérvári romákkal szemben
Szegregált ballagási ünnepség egy tiszavasvári iskolában
Skinhead-támadás Gyöngyösön
Kártérítési törvény a holokauszt túlélőinek
Az első Becsület Napja rendezvény
1995
Skinheadek megtámadtak egy roma családot Gyöngyösön
Támadás egy kalocsai roma jótékonysági rendezvényen
Gyújtogatás a debreceni zsinagógában
1994
Molotov-koktélos támadás egy roma család háza ellen Gyöngyösön
1993
Horthy Miklós újratemetése Kenderesen
A MIÉP (Magyar Igazság és Élet Párt) megalakulása
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása
1992
1945 – 1991
Az autoritarizmus időszaka
1945 után az antiszemitizmus és az cigányellenesség Közép-Európában nem tűnt el, hanem a kommunista uralom alatt a megfigyelés, az elnyomás és az ideológiai kontroll révén új formát öltött. A zsidó közösségek háború utáni ellenségességgel, a kárpótlás akadályozásával, később pedig az államilagvezérelt „anticionizmussal” szembesültek, amely marginalizálta a zsidó identitást, cenzúrázta a holokauszt emlékezetét, és a közösségi életet megfigyelésnek és tisztogatásoknak vetette alá. A roma közösségek rendszerszintű diszkriminációt érte kényszerkitelepítés, a kulturális felszámolás, szegregált oktatás és a rasszizált rendészeti gyakorlatok formájában, amit a szocialista „asszimiláció” eszméjével igazoltak. Miközben a rezsimek az egyenlőséget és az antifasizmust hirdették, a rasszizmus mindkét formája beépült az állami intézményekbe és a mindennapi kormányzásba, így a zsidó és roma közösségek elhallgattatva, ellenőrzés alatt és kiszolgáltatott helyzetben maradtak a demokratikus átmenet küszöbén.
1991
1990
Skinhead támadás roma lakosok ellen Egerben
Csoóri Sándor Nappali Hold című esszéjének megjelenése
Csurka István „Ébresztő, magyarság!” című rádiós beszéde
1989
A harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása
Az 1989-es Nemzeti Kerekasztal tárgyalások
Megalakult Gettóellenes Bizottság
1988
1979
1974
A “CS-lakás” program etnikai vetülete
A „cigánybűnözés” statisztikái
A roma nők születésszámának befolyásolása egészségügyi eszközökkel
1965
1961
A Magyar Szocialista Munkáspárt 1961-es határozata a cigány lakosság helyzetéről
Az Eichmann-per politikai manipulálása a Kádár-korszak Magyarországán
1960
1959
Rendőrök megverik a Szegkovács Kisipari Termelőszövetkezet tagjait egy italboltban
1957
1956
Lincselés Hajdúnánáson
A miskolci gyilkosságok
1955
A cigányok megkülönböztetését szolgáló „fekete személyi igazolványok” bevezetése
A romák kényszermosdatása
1948
1947
Kényszermosdatások Hajdú-Bihar megyében
A hajdúhadházi vesztegzár és kényszeráttelepítés
1946
Act XXV on Condemning the Persecution of Hungarian Jewry
Antiszemita lincselés és pogrom Miskolcon
Lincselési kísérlet Szolnokon
Antiszemita vádak a német kitelepítés kapcsán Mezőberényben
Pogrom Kunmadarasban
Magyarország szovjet megszállása
A Szálasi-per
Szálasi Ferenc pere
Országos vérvád-hisztéria a háború utáni Magyarországon
1939 – 1945
A háború és a népirtás időszaka
1939 és 1945 között azantiszemitizmus és a cigányellenesség Közép-Európában a náci megszállás és a kollaboráns rezsimek alatt államilag szervezett üldözési és népirtási rendszerekké alakult. A zsidókat módszeresen megfosztották jogaiktól, vagyonuktól és megélhetésüktől, majd gettókba zárták, deportálták és megsemmisítő táborokban meggyilkolták őket. A romákat és a szintiket a Porajmos részeként kényszerletelepítésnek, kényszermunkának, internálásnak, tömeges kivégzéseknek és deportálásnak vetették alá. Ezeket a bűncselekményeket nemcsak a náci politika tette lehetővé, hanem a helyi közigazgatás, a rendőrség és a társadalom részvétele is, beágyazva a rasszista erőszakot a mindennapi kormányzásba. A háború végére a zsidóságszinte teljesen megsemmisült, a roma közösségek pedig pusztító veszteségeket szenvedtek el; ezen trauma öröksége a háború utáni marginalizációt és a régió emlékezetét is meghatározta.
1945
Magyarország szovjet megszállása
Mészárlás Várpalotán
Mészárlás Lajoskomáromon
1944
Mészárlás Lengyelben
A budapesti gettó
Deportálás Bicsérdről
A komáromi Csillagerőd gyűjtőtábor
Kényszermunka a nyilas rémuralom idején
Kivégzések a budapesti Duna-parton
Mészárlás Jászkarajenőn
Mészárlás Dobozban
A „cigány” munkásszázadok felállítása
Az ondódi romák deportálása
Zsidók deportálása Magyarországról
Cigányrazziák Dunántúlon: Somogy, Baranya és Veszprém
Az auschwitzi gázkamrák első magyar áldozatai
A gettósítás Magyarországon
A Margarethe hadművelet
A Margarethe hadművelet: Magyarország német megszállása
A Nyilaskeresztesek zsidó kórházak elleni mészárlásai Budán
1943
A dorosici kórházi tűz
Kényszermunka Borban
1942
Az 1942. évi XIV. törvény, amely legalizálta a nemzetvédelmi (kiegészítő) munkaszolgálat rendszerét
Törvény az izraelita vallásról
Fourth ANTI-Jewish Law
Zsidó munkaszolgálat a Donnál
Az újvidéki vérengzés
1941
Harmadik zsidótörvény
A magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidók összegyűjtése, kiutasítása, deportálása, majd meggyilkolása Kamenyec-Podolszkijban
1940
Magyarország csatlakozik a tengelyhatalmakhoz
Magyarország csatlakozása a tengelyhatalmakhoz
Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása
Észak-Erdély visszacsatolása
Az országos cigánynyilvántartás bevezetése
1939
Magyarország zsidóellenes törvényei 1938–1944 között
A második zsidótörvény
Az első bécsi döntés és felvidék déli részének visszacsatolása
Foundation of the Arrow Cross Party
A nemzetvédelmi törvény
AZ EMLÉKEZETTŐL A MONITOROZÁSIG.
A múlt megismerése után érdemes megnézni azt is, hogyan kapcsolódik a történelem a jelenhez. Ismerje meg a közelmúlt antiszemita és cigányellenes incidenseit Közép-Európában.